|
|
Post by Shylandra Cortez on Jan 14, 2007 13:37:42 GMT -5
Bár a városrész nem a legjobb környéknek mondható, mégis egyetlen gyöngyszeme van, méghozzá ez a club. Táncoslányok, revümûsorok, akár a francia Moulin Rouge ikertestvére is lehetne,s valóban, nem semmiért olyan amilyen. A hely csak éjszaka nyit, s többnyire a vörös és rubint szinek jellemzik, mind a transzparanseket, mint a belsõ dekorációt. igényes hely, többnyire törzsvendégek járnak ide,s nem is engednek be akárkit. Az ajtóban két elegáns de jól megtermett úriember áll, akik bizony árgus szemekkel válogatnak az érkezõk között. A törzsvendégek rendelkeznek némi kedvezménnyel. A helyen vannak állandó fellépõk, dívák, akik vissza-vissza térnek leadni saját mûsorszámaikat. Az sem kizárt, hogy olykor bizony titkos szövetségek kötõdhetnek itt, ahol bár látszólag mindenki semleges, de mindenkinek akad valami a szennyesében...   |
|
|
|
Post by Shylandra Cortez on Jan 20, 2007 8:16:00 GMT -5
A Nightclubot belülrõl most éppen átépítették,s õ eljött megnézni, hogy haladnak a munkálatokkal, ugyanis tervei szerint hamarosan szeretné megnyitni a Flamingo kapuit.
Mint mindig most is elegánsan volt felöltözve, talán ami miatt kicsit furcsán néztek rá a munkások, hogy bizony nem korhû ruhában volt, hanem a múltszázadbeli divathoz öltözködött.
Rózsaszín és fekete veszélyes kombinációja, mely felül fûzõként fonta át testét, kiemelve dús kebleit,s alul lágyan omlott alá. Sötét haját lófarokba kötve viselte most,s enyhe smink keretezte arcát.
Sejtelmes mosolyra húzódtak ajkai látván a férfi tekinteteket, amik majd felfalják. szinte fürdött ebben a légkörben...
-Nos Pierre, mikorra lesznek készen?-tette fel a kérdést a munkát felügyelõ harmincas évei közepén járó francia férfinek.
-Nos, Miss Cortez úgy fest hogy egy hét múlva mindennel elkészülünk teljesen.-mondta kissé bátortalanul a férfi.
Hirtelen mozdulattal fordult felé,s szemei megvillantak.
-egy hét? Kapnak két napot, ugyanis holnap után megnyitom a clubot, ha nem készülnek el vele addigra úgy ahogy kértem, annak végzetes következményei lesznek magukra nézve.-hangja nyugodt volt, mégis vészjóslóan csengett. Pierre látszólag mondani akart valamit, de inkább mégsem szólt, csak beleegyezõen bólintott, majd meghajolt elõtte és visszamnet, hogy siettesse a munkálatokat.
~Helyes.~gondolta magában, majd mosolyogva nézett körbe a lassacskán kialakuló új club külsején....
|
|
|
|
Post by Shylandra Cortez on Feb 18, 2007 11:53:06 GMT -5
Elégedetten nézett körbe az épületen,az a kis nyomatékosítás megtette a hatását, és 2 nap alatt a megfelelõ külcsínyt kapta meg a helység. elégedett mosoly tükrözõdött vissza ajkairól,s közben a sajátos megnyitó és farsangi bál eseményre is megfelelõ küllemet kapott a terem.
-Látom Pierre csak egy kis nógatásra van szükségük, ellenben, örülök, hogy sikerült mindent ilyen nagyszerûen megcsinálniuk.-mondta mosolyogva a francia férfinek.
-Igen Miss cortez, még néhány dísz és pár óra múlve már kezdõdhet is a bál.-azzal meghajolt és távozott, hogy tovább segítsen még abban a néhány elsimítanivalóban.
volt egy elzárt hlység a teremtõl, ahol a lépcsõn átjutva lehett eljutni,s csak neki volt kulcsa a szobához. Olykor itt fogadta néhány tárgyalópartnerét vagy mikor kedve volt ittmaradt éjszakára. sokmindenre megfelelt ez a helység.
Õ is visszavonult, hogy felkészüljön a hamarosan kezdõdõ megnyitóra,s addig is õ is a kellõ küllemre hozza magát...
|
|
|
|
Post by Dylan Rasset on Feb 27, 2007 13:18:39 GMT -5
Az utcai lámpák már fényárban úsztatták a környéket amikor Dylan leparkolt a Flamingo elött. A motor duruzsolása egyszeriben megszakatt és hallhatóvá vált a clubból kiszürõdõ zene lágy ritmusa. Kiszállt a jármûbõl majd becsapta maga után az ajtót. A riasztó hangosan pittyent és a lámpák egyszer megvillantak jelezve, hogy beriasztotta önmagát a kocsi. Feltekintett a bejárat feletti hatalmas neon feliratra amin ott díszelgett ezernyi fényes lámpától megvilágítva a név: Flamingo nightclub. Arcára sejtelmes félmosoly kúszott miközben zebébe csúsztatta a kulcsot. Odabent már feltehetõen elkezdõdött a mulatság mert a kiszûrödõ hangokba néha hangos nevetés vegyült. Mivel állarcos mulatságról volt szó így magával hozott egy fekete selyemkendõt amin elöl két lyukat vágtak, hogy azon keresztül kilásson. Arcához emelte az anyagot eltakarta vele arcának felsõ részét. Egy hevenyészett csomót kötött hátúl majd eligazította az egészet. Nem kimondottan tette felismerhetetlenné de végül is nem is ez volt a cél. Sötét ingjének felsõ gombját kioldotta lezserül szabadon hagyva nyakán a finom szövetet és megindúlt a bejárat felé. A Hatalmas kétszárnyú ajtó feltárult és belépett a gazdagon feldíszített terembe. Odabenn emelkedett volt a hangulat. Megannyi színes ruhába és jelmezbe bújt férfi és nõ mulatozott. Voltak akik táncoltak míg mások egy meghittebb sarokban beszélgettek. Miután tekintete körbejárta a társaságot megállapodott a bárpúlt hivogató fényeinél. Határozott de mégsem gyors léptekkel indult el és kis idõ múlva helyet foglalt egy széken. Az elegánsan felöltöztetett személyzet rutinos és jól begyakorolt mozdulatokkal tevékenykedett. Miután rendelt a pultosnõtõl rövid idõn bellül felszolgálták a kiválasztott pezsgõt és õ jóízûen belekortyolt a hûs nedübe. Tekintete ismét a nyüzsgõ tömeg felé fordult miközben megpróbált ismerõs alakokat felfedezni közöttük....
|
|
|
|
Post by Shylandra Cortez on Mar 4, 2007 17:49:21 GMT -5
A külön szobában,ami csak az õ illetve tárgyalófelei részére volt fenntartva öltözött át. Kivette a dobozból a finom anyagú ruhát, majd felvette. Elõször a fûzõt, mely bár karcsú lakaot szolgáltatott, mégsem volt kényelmetlen, dirrekt így készítette el. alulra egy kissé szélesebben kifutó szoknyarészt, az egésznek aranyozott színeze volt, hosszú, kecses nyakát fekete köves vastag nyaklánccal díszítette, lágyan leomló haját laza tûzött konytba kötötte, melybõl itt-ott göndör tincsek csúsztak ki. HAlvány smink,s egy ugyancsak aranyszínû velencei maszk, mely elfedte kilétét. Az álló antik tükörben még utoljára végignézve magán elégedetten mant át a nagyterembe.
Már jócskán összegyûltek az emberek, õ persze stílusos késéssel jelent meg,s kiadta az utasítást, hogy semmiképpen ne szólítsák fel a színpadra mint a farsang megnyitóját és a club tulajdonsát. így akara megõrizni ma estére az inkognitóját.
Lassan sétált a vedégek között, majd az egyik pincér ahogy odaért mellé, az ezüstszín tálcáról levett egy kecses hosszú üvegpoharat, melyben aranyszínû pezsgõ gyöngyözött.
Belekortyolt, majd egy mosollyal fordult el a pincértõl, aki már haladt is tovább. Láthatóan jól érezték magukat az emberek,s eközben tekintete kíváncsian járt-kelt a tömegen.
Végül elindult a bárhoz, majd a végén lévõ bársonyborítású bárszékre ült le, ez kissé nehézkes mûvelet volt az alsószoknyája miatt, de végül sikeresen leült.
A pult mögötti nõ kérés nélkül tudta mivel szolgáljon, a legjobb pezsgõt töltötte ki neki. ekkor fordult odalra,s pillantotta meg az éppen a tömeget vizslató férfit, aki ha megfordul minden bizonyára a tekintetük összetalálkozik. végigmérte a sajátos egyszerû kis jelmezt, majd alig látható mosolyra húzta ívelt ajkait.
|
|
|
|
Post by Dylan Rasset on Mar 11, 2007 8:10:37 GMT -5
Újra és újra végigpásztázza tekintetével az önfeletten szórakozó tömeget de nem lel ismerõsre. Szórakozottan rázza meg fejét majd ismét nagyot kortyol italába. Talán csak a véletlen vagy valóban a tarkóján érezte a nõi tekintetet de akaratlanul is megfordult. Nem kellett csalódnia. Egy feltünõen csinos jelenség szegezte rá csillogó tekintetét melyet az aranyszínû maszk foglalt keretbe. Pár lépésnyi távolságra ült tõle a pultnál egy széken. Dylan teljesen szembe fordúlt vele és köszöntésre emelte poharát. Nem közeledett a lány felé csak felemelte a kristálypoharat miközben fejével biccentett. Ezután kiitta tartalmát és a púltra helyezte a kiürült kelyhet. Lehuppant a székrõl és tett pár lépést a lány felé. Miközben közeledett agya lázasan zakatolt. Olyan ismerõsnek tûnt mégsem volt képes felidézni, hogy találkozott-e már vele. Egy ismerõs érzés kerítette hatalmába melynek eredetére még nem jött rá de tudta, hogy ez nem elõszõr fordul vele elõ. Csak pár pillanatig merengett el és mikor odaért már ismét a jelen eseményekre koncentrált. Összeszedte gondolatait és megszólította a lányt.
-Üdvözlöm hölgyem.....Bocsásson meg, hogy csak így megszólítom de furcsamód olyan érzésem támadt, hogy nem elõszõr találkozunk. Így bátorkodtam idejönni és utánnajárni a megérzéseimnek. *Arcára sejtelmes mosoly ült és kezét a lány felé nyújtotta......
|
|
|
|
Post by Shylandra Cortez on Mar 13, 2007 6:05:20 GMT -5
Poharát kezében tartva figyelte a neki eddig háttal ülõ férfit,s azt, ahogyan megfordult. Õ is enyhén megemelte poharát, de nem ivott belõle, csupán hatalmas boci szemeket meresztett az illetõre. A maszk, mivel szépen ívelt ajkait nem takarta, így látható volt, ahogy a vörös ajkak sejtelmes mosolyra húzódnak.
A férfi leszállt a székrõl, s felé közeledett, jólesõ bizsergés futott át testén,s ismét feléledt benne a vadászat szenvedélye, ám ezt most kivételesen meghagyta jelen "kiszemeltjének". társaságra, szórakoztató partnerre vágyott, aki talán nem utolsó sorban éjszaka az ágyát is felmelegíthetné...attól függ, hogy mit mutat meg magából a másik,s hogy ezt õ kellõképpen megfelelõnek tartja e ahhoz, hogy beengedje az ágyába...Mindenesetre külsõleg már ki volt pipálva, ahogy lépéseinél figyelte a mozgását,s alakját. De a külsõ nem minden, noha olykor csak épp arra támad kedve, de most többre vágyott, mint amit eddig adhattak neki...
Mikor a férfi üdvözölte csupán egy mosoly kíséretében bólintott felé.
Letette a poharat, majd ahelyett, hogy megszólalt volna a kezét nyújtotta a férfi felé, leszállt a székrõl,s mihelyst Dylan megfogta a kezét, a táncparkett felé vonta. Egyik kezét a vállára helyezte, míg a másikkal továbbra is a kezét fogta. s mintha csak a zenekar megérezte volna, andalító zenébe kezdett, mely varázslatosnak, szinte csábítónak hatott. Talán nem véletlenül...
|
|
|
|
Post by Dylan Rasset on Mar 13, 2007 13:43:20 GMT -5
A lány megemelte poharát és fejével biccentett. Majd elfogadva a feléje nyújtott kezet leszállt a székrõl és a púltra helyezte italát. Eközben ajkairól nem szûnt az a sejtelmes mosoly amitõl amúgy is vonzó jelenléte még kívánatosabbá vált. Nem szólt egy szót sem csak váratlanul a táncparkett felé fordult és Dylant magával vonva elindult a közepe felé. A férfi megadóan engedelmeskedett a gyengéd erõszaknak és követte a lányt. Kis idõ múlva már a parkett közepén álltak. A zene egyszeriben megváltozott és a pergõs ritmus lágy andalító formában csengett tovább. Mintha csak így lett volna megtervezve, egyszerûen tökéletesen zajlott minden. Egymás kezét el nem engedve, másik kezét a lány derekára kulcsolta és egy lehelletnyit közelebb vonta magához. A kellemes ritmusokra alakjuk egyszerre mozdult és testük egymáshoz símult. Dylan miközben élvezte a táncot mélyen szivta magába a kellemes parfümillatot amely körbevonta a lágy egész lényét. Arca minden mozdulatra egyre közelebb került hozzá míg végûl már érintette a puha hajfürtöket melyek lágyan csiklandozták arcának bõrét. Ajkai olyan közel kerültek a lány füléhez, hogy mások számára halhatatlanul tudott beszélni hozzá. Súgta felé a szavakat miközben karja szorosabbra fonódott a kecses derékon.
-Talán az ördög bújt belém kedvesem de amint közel kerülök önhöz képtelen vagyok ellenálni a minden elborító vágynak, hogy magamhoz láncoljam.....Itt érzem magamban mindenütt. A homlokom mögött, a tarkómon a mellkasomban...mindenütt.
-Most már emlékszem tisztán és világosan..minden pillanatára amint legelõször találkoztunk odakint a botanikus kertben........Felismertem Önt............
|
|
|
|
Post by Shylandra Cortez on Mar 18, 2007 15:37:05 GMT -5
Táncoltak, s telt ajkaira mintha odaf*gyott volna az a titokzatos mosoly. Egész lényébõl áradt a fülledt szenvedély, melyet ez a sejtelmes homály tett még inkább érdekessé, vonzóvá. ez volt a fegyvere mások ellen, márha lehet fegyvernek mondani ezt az aprócska kis "bájt". Mindenesetre egész hatékonyan mûködött, meg kellett hagyni. Olykor hagyott maga mögött némi kívánnivalót, de többségében sosem volt rá panasz...nem volt rá újabb lehetõség.
Érezte a férfi arcszeszének illatát mikor az közelebb hajolt,s lágyan duruzsolta fülébe a szavakat. A másik nem láthatta, de a tekintetében egyfajta gyõzelemfény csillant meg, mégha csak egy röpke pillanat erejéig is.
Már így is elég közel volt a férfihez, így nem kellett nagyon odehúzódnia hozz, hogy õ is elsuttoghassa válaszát Dylannek.
-Gratulálok, ma este öné lehet a fõnyeremény, mivel átlátott az álarcomon Mr. Rasset. -mondta, majd mosolyra húzódtak ajkai.
-Ellenben nem szeretem az egyszerû játszmákat, így lenne egy ajánlatom, esetleg érdekelné, vagy engedjem át a többi hölgynek a clubban, akik már így is majd felfalják a tekintetükkel önt. nos?-kérdezte,s kérdõ tekintettel nézett a férfi szemeibe immár.
Közben táncoltak, de érezhetõen a tánc a vége felé közeledett,s valóban, olykor olykor a férfire tapadt egy-egy éhes pillantás, noha õ azt mégcsak nem is sejti,l hogy ebbõl jó néhány bizony az õ kis özvegyei közül való, akik ma este is lesik újabb áldozatuk, akiket elcsábíthatnak, majd...eldobnak. De õ másképp játszott mint ifjai, õ már nem szerette az unalmas kis fogdmeg és dob el éjszakákat, nem, õ már sokkal többre vágyott, amit eddig nem kapott meg...még nem...
|
|
|
|
Post by www on Jun 23, 2007 4:51:02 GMT -5
|
|
